Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
Az on-farm kísérlet nemcsak a Beauveria bassiana hatóanyagról adott új információkat, hanem a cseresznyelégyre és az ökológiai cseresznyetermelésre vonatkozó más fontos információkkal is szolgált, melyekről részletesen a négyéves kutatási összefoglalóban olvashatnak. Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában 2020. március 2. Hír Minden nap egy bioalma, a bélflóránkat rendben tartja Kevésbé ismert, hogy az alma nemcsak kitűnő élelmi rost és vitaminforrás, de számos hasznos mikroorganizmust, elsősorban baktériumot is rejt. Mivel a nyersen fogyasztott élelmiszerekből szervezetünkbe jutó baktériumok hosszabb-rövidebb ideig meg is telepedhetnek bennünk, az alma mikrobiális összetétele a bélflóránkon keresztül közvetlen hatással van ránk. Részletek 2020. március 16. Hír Alternatívák a kémiai növényvédelemre: 24 európai kutatóintézet összefogása egy ambiciózus cél érdekében A hatóságok, mezőgazdasági szakértők és a társadalom részéről is fokozódó elvárások példátlan összefogásra ösztönözték az európai kutatóintézeteket, melynek célja az agroökológiai átmenet felgyorsítása.
-vel. A kontakt rovarölőkkel ismételni kell, folyamatosan rajzik a légy. A légy támadása előtt érő korai fajtákkal illetve a befőzés előtti beáztatással, válogatással is "megúszhatják" a permetezést. A kertészek beszámolói alapján, a fák négy oldalára, méterenként kiakasztott sárgalapok színburka is jól működik. Nem engedi be a legyeket a lombkoronába. Cseresznyelégy a sárgalapon – fotó: Zsigó György Rigók túrják a tavaly ősszel komposzttal feltöltött magaságyás talaját, csőrükben kövér pajorokkal repülnek tovább. Az elvetett, palántázott zöldségek egészségesek. Valószínűleg nem egy kártevő cserebogár lárváira találtak rá a madarak, hanem pl. a korhadékevő rózsabogár pajorjára. A komposztban még hasznot is hajt, túr, kever segíti a beérési folyamatokat. Itt és most tehát nem kell ellene védekezni. (Kirepülése után a fémesen csillanó gyönyörű bogár gyümölcsfák, dísznövények bibéit rághatja, ekkor már a kártételével is számolni lehet. ) Más a helyzet az évek óta rendszeresen zöldségekkel bevetett parcelláknál.
Ugyanez a helyzet a többi pajorral, (talajlakó kártevők), akik a földfelszín alatt rejtőznek, például a cserebogárlárvák. A rothadt gyümölcsöt is érdemes begyűjtenünk, ezzel számos betegség elejét vehetjük és megakadályozhatjuk, hogy az elhullott cseresznyékből a nyüvek a talajba távozhassanak. Cseresznyelégy: mi a teendő, ha kukacmentes cseresznyét szeretnénk? A cseresznyelégy elleni védelem történhet cseresznyelégy csapda segítségével vagy radikálisabb, vegyszeres permetezés útján attól függően, hogy csak egy-két fát kell megvédenünk, vagy egy nagyobb kertet. A cseresznyelégy május-június folyamán okoz problémát a kertekben, ugyanis ekkor alakulnak ki / kezdenek el érni a zöld cseresznyék, meggyek. Folyamatosan figyeljük a fákra ragasztott sárga papírokat, amelyek mutatják, mikor kezdenek el rajzani a kártevők. Ekkor, ha nagyobb a kert, érdemes lecsapnunk felszívódó (csak óvatosan! ) vagy kontakthatású permetszerekkel. Címlapkép: Getty Images
Két fajtáját különböztetjük meg: az európai cseresznyelégy és az amerikai keleti cseresznyelégy egyaránt pusztítja a termést (a két cseresznyelégy fajta között az a fő különbség, hogy az amerikai cseresznyelégy később rajzik). A cseresznyelégy egészen apró rovar, 3-4 mm-es nagyságú, felismerhető fekete-sárga színeiről, feketecsíkos szárnyairól. Mikor jelenik meg a cseresznyelégy? A cseresznyelégy a gyümölcs zsendülésekor támad, ami május végére, június elejére esik, ekkor kezdenek a gyümölcsök sárgulni, színesedni. A cseresznyelégy tojócsövével a gyümölcs bőre alá helyezi a petét, a "foglalt" cseresznyét pedig feromonokkal jelöli meg, hogy a többi cseresznyelégy tudja, ez a hely már elkelt. Ennek ellenére megesik, hogy egyszerre két nyű (köznyelven: kukac) fejlődik a cseresznye édes, maghoz közeli húsában, ám ez nem probléma, ugyanis a 2-3 mm nagyságú nyüvek elférnek egymás mellett. A cseresznyelégy életciklusa A cseresznyelégy tavasszal, nyáron rajzik, párzás után a nőstény egyedek a gyümölcsöket "beköpve" károsítják a termést.
A kártevők rászállnak a lapra, beleragadnak, majd elpusztulnak. Alkalmazás: Vetés, vagy palántázás után egy héttel függesszük ki a ragadós lapokat a növény állomány fölé kb 10 cm-re. A lapokat cseréljük, ha betelik kártevővel, vagy bepiszkolódik. Használata a teljes szezon alatt javasolt. Felhasználási terület: Levéltetvek röpképes alakjai, üvegházi molytetvek, gyászszúnyogok (tőzeglegyek), levélaknázó legyek, gubacsszúnyogok, földibolhák, fénybogarak, ormányosbogarak, amerikai kukoricabogarak ellen – üvegház, fóliasátor, házikert, lakás Összeférhetőség: A színcsapdák kombinálhatók biológiai és kémiai növényvédelmi eljárásokkal. Biológiai védekezés mellett nagy mennyiségű lap használata nem javasolt mivel a fürkészdarazsakat is megfoghatja. Kiszerelés: 6 db (A/4) lap/csomag
Még a cseresznye sárgulása előtt helyezzük ki a csapdákat és ha beteltek kártevővel, vagy bepiszkolódtak cseréljük! A csapdák hatékonyságát meg lehet növelni cseresznyelégy illatcsalétek alkalmazásával. Egy fára célszerű 1-2 illatcsalétekkel kombinált csapdát is elhelyezni. Ez elsősorban nőstény cseresznyelegyeket vonz, ezért nagyon hasznos. Az illatcsalétket a csapda drótjával a csapdához kell rögzíteni. Közvetlenül kihelyezés előtt az illatcsalétek egyik sarkát ollóval le kell vágni. Az illatcsalétek kb. 3-4 hétig hat. Felhasználási terület: cseresznyefa, meggyfa, cseresznyelégy ellen, házikertben előrejelzés, gyérítés céljából, ültetvényben előrejelzés céljából Dózis: Gyérítésre a fa magasságának minden 2 méterére legalább 2 db, amiből 1 csapda illatcsalétekkel van kombinálva. Előrejelzésre fánként 2 db, amiből legalább 1 csapda illatcsalétekkel van kombinálva. Összeférhetőség: Kombinálható biológiai és kémiai növényvédelmi eljárásokkal. Kiszerelés: 6 db (A/4) fogólap/csomag Cseresznyelégy színcsapda, illatcsalétekkel Színcsapdás rovarfogó lapok+ illatcsalétek cseresznyelégy ellen Hatásmód: A cseresznyelégy színcsapdák olyan sárga, hengerré hajtogatott műanyag lapok, amelyek levegőn nem száradó, vízzel nem oldódó ragasztóanyaggal vannak bevonva.
Az utóbbi években egy újabb cseresznyelégy faj is megjelent hazánkban: az amerikából behurcolt amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata). E faj nagyon hasonlít európai rokonára, szárnymintázata alapján azonban jól megkülönböztethető. Életmódja csaknem azonos az európai cseresznyelégyével, a fő különbség, hogy valamivel később indul és tovább, augusztus végéig rajzik. Ezért ez a faj a kései cseresznye- és meggyfajtákat fokozottan veszélyezteti. A kártevő előrejelzésére és az ellene való védekezésre ökológiai gazdálkodásban is jól használható a ragadós cseresznyelégy színcsapda. A cseresznyelegyet élénk sárga színnel be lehet csapni. A kártevő ugyanis a talaj felől repül a sárguló cseresznyére tojásrakás céljából. A henger alakúra hajtott és a cseresznyefa lombkoronájának külső részeire helyezett sárga színcsapdák erősen vonzzák a talaj felől "támadó" cseresznyelegyeket és beleragadnak azokba. Így sok cseresznyelégy megfogható, ami által a kukacos cseresznyék száma is csökken.
A cseresznye és a meggy legjelentősebb gazdasági kárt okozó kártevője a cseresznyelégy. Kései fajtákon a fertőzés elérheti akár a 100%-ot is. Kárkép: a csereszenyelégy lárvája (nyű) a gyümölcsbe furkálva táplálkozik, fejlődik, és ennek következményeként a mag körüli részek elpépesednek elbarnulnak. A sérülés miatt a termés később elkezd rothadni. Fejlődésmenet: a cseresznyelégynek évente egy nemzedéke van. A bábok a talaj felső 10 cm-es rétegében telelnek át, és amikor a talaj tavasszal 12 celsius fok fölé melegedik elkezdődik a rajzás. Ez általában április közepe felé kezdődik és egészen július közepéig elhúzódhat. A legyek legszivesebben a fakorona déli, legmelegebb oldalán tartozkodnak. A megtermékenyült nöstények a petéiket a terméshéj alá rakják a tojócsövükkel. Általában a szinesedő terméseket kedvelik, de a zöld termésbe is rakhatnak tojásokat. A peték 6-10 nap alatt fejlődnek lárvává, majd a lárvák fejlődése 10-12 napid tart. A kifejlődött lárvák a földre vetik magukat 10-12 cm mélyre lefurakodnak és ott bábbá alakulnak.