Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
Ebből következően például a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak: - amennyiben a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az átlagos állományi létszám csökkenése miatt, - a kisvállalkozó kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. átsorolta a tárgyi eszközt és magáncélra használja, vagy eladta), - a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. eladta a gépet), valamint - a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. (A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor határidőben, azaz a szünetelés időszakában jár le a célszerinti felhasználásra nyitva álló határidő. Ilyen esetben az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania, és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni).
Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a szünetelés alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni. Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, – illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, – akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ennek havi összege 2010. január elsejétől 4950 Ft. A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül – a személyi jövedelemadó bevallás és az éves Eva bevallás kivételével – az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadnia. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
törvény 33. § (3) bekezdés e) pontja szerinti soron kívüli bevallásában még nem tud beállítani, mert azok később, a szüneteltetés időszakában jelentkeznek ténylegesen, és azokat nem önellenőrzéssel kell figyelembe venni. Az események jellemzően járulékosak, kísérőek abban az értelemben, hogy valamiképpen olyan alapügylethez tapadnak, amelyek teljesítése még a szüneteltetés megkezdése előtt történt. Ilyen lehet például az utólag adott árengedmény vagy a tévedés észlelése, mert korábban helytelenül, magasabb adómérték alkalmazásával állapították meg az áfa összegét. Ezek a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót akár beszerzői, akár értékesítői minőségében érinthetik. De szintén ugyanezzel hatással jár az is, ha az egyéni vállalkozó korábban a pénzforgalmi elszámolást választotta (Áfa tv. XIII/A fejezet), viszont az ellenérték pénzügyi rendezése már a szüneteltetés időszakára esik, s emiatt a fizetendő adó és/vagy a levonható előzetesen felszámított adó megállapítására ekkor kerül sor.