Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
Szerző: | 2021. június 17., 18:50 | Belföld Horthy Miklós szobrának avatása Hajdúbagoson (Forrás: Hungária TV/Youtube) Már a felavatása előtt megrongálták Magyarország első köztéri, egész alakos Horthy Miklós szobrát. A Hajdúbagoson emelt alkotást a helyiek szerint fáradt olajjal öntötték le azt követően, hogy híre ment a szombati eseménynek. Az avatást ennek ellenére megtartották, a rendőrségen pedig feljelentést tettek. A történtek miatt megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot. Azt közölték, hogy rongálás miatt indítottak eljárást az ügyben. Kérdésünkre azt is közölték, hogy az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik, egyelőre nincs gyanúsítottja a történteknek. Szabó Lukács, Hajdúbagos független polgármestere érdeklődésünkre elmondta, nem számított a szobor megrongálására. – A szobor néhány hete már állt. Ha lehetett volna a rongálásra számítani, őrséget állítottunk volna. Jól szervezett volt az akció, biztos vagyok benne, hogy nem helyiek voltak az elkövetők, messziről érkezhettek – mondta érdeklődésünkre.
Az újraegyesítés 20. évfordulóján fizeti vissza Németország az első világháború miatt 1919-ben kirótt jóvátétel utolsó részletét. Az óriási összeg törlesztése az elmúlt 90 évben többször is szünetelt, az utolsó 125 millió eurót az 1990 után kellett elkezdeni törleszteni. Majdnem 92 évvel a harcok befejezése után, most vasárnap fizeti ki Németország az első világháború miatt rá kirótt jóvátétel utolsó részletét - írja a Spiegel című hamburgi lap angol nyelvű kiadása. A jóvátételt az 1919-es versailles-i békeszerződés rótta ki Németországra, összegét akkor 269 milliárd aranymárkában határozták meg, amit előbb 132, majd 1929-ben 113 milliárd márkára csökkentetek. A jóvátétel hatalmas terhet jelentett Németországnak, amit gazdasági világválság miatt 1931-től már nem is tudott fizetni. 1933-ban hatalomra került a náci párt, Adolf Hitler pedig megtagadta a további jóvátétel fizetését. A második világháború után, 1953-ban egy londoni konferencián az a döntés született, hogy Németországnak csak esetleges újraegyesítése után kell törlesztenie a jóvátétel 1945 és 1952 közé eső részét, mai áron 125 millió eurót.
– A vitának és eszmecserének van helye a Horthy Miklós személyét és megítélését illetően. Ugyanakkor a szobor meggyalázásának nincs – magyarázta Szabó Lukács, aki 1990 és 1994 között az MDF, majd a MIÉP országgyűlési képviselője volt. Kérdésünkre, hogy a történtek és a volt kormányzó személyét övező viták fényében helyes döntésnek tartja-e a szobor állítását, azt felelte: jó döntésnek tartja. – Horthy egyszerre és egyformán küzdött a kommunizmus és a nácizmus ellen. Szeretném, hogy párbeszéd induljon el a kormányzó tevékenységéről – fogalmazott. Hozzátette, szerinte a szoborállítást ellenzőkkel párbeszédet kell kezdeni, az ellenérzések az ismeretek hiányára vezethető vissza. Azt is felvetettük a polgármesternek, hogy Horthy Miklós kormányzói megítélésének tárgya vitatott a fehérterror, a zsidótörvények és a zsidóság hivatali ideje alatt történt deportálása miatt. Szabó Lukács úgy reagált, hogy mondjon valaki csak egyetlen olyan országot a hitleri Németország érdekszférájából, ahol jobb volt a zsidók sorsa, mint Magyarországon.
Okostankönyv
A német pénzügyminisztérium közleménye szerint az NSZK már az 1980-as évekre törlesztette az egykori Német Birodalom háború előtti adósságait, köztük a jóvátétel 1945-ig esedékes részét. 1990. október 3-án azonban Németország újra egyesült, így életbe lépett a londoni szerződés. Az adósságot azóta Berlin mindig pontosan törlesztette, az utolsó részletet okróber 3-án, az újraegyesítés 20. évfordulóján utalják át.