Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
"Én nem tudom, mi ez, de édes ez, / Egy pillantásod hogyha megkeres, " Az érzelmek mélysége, a szerelem varázsa ragad meg bennünket Juhász Gyula gyönyörű soraiban. A szerelmesek napjáról szerte a világon megemlékeznek. JUHÁSZ GYULA: SZERELEM? Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat! Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem! Szent Bálint (Valentin) emlékére neve napján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek, és megünneplik a szerelmesek napját. A Bálint-nap pontos eredete a homályba vész, az ünnep gyökerei a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, a névadó szent – vagy szentek – történetét is több, egymásnak ellentmondó legenda beszéli el.
(Ez az ünnep legrégibb írásos emléke a szigetországban. ) Néhány évvel később V. Henrik király már költőt fogadott fel, hogy Bálint napján versbe szedett üzenetet írjon Valois Katalinnak. Ezt a napot Angliában 1446-tól széles körben megülték, a lányok szív alakú papírra írták jövendőbelijük nevét, és a szíveket a kiválasztott kabátjára tűzték. Valentin-napra verseskötetek jelentek meg szerelmes szövegekkel, és a fiatalok úgynevezett "valentine"-okat, szerelmes levélkéket küldözgettek egymásnak. Ezek tekinthetők a mai Bálint-napi képeslapok és általában az üdvözlőkártyák őseinek, amelyek küldése a 19. századra vált szokássá. JUHÁSZ GYULA: ELSŐ SZERELEM (Részlet) 3 Tudod-e, édes, hogy szeretlek, Tudod-e, mi a szerelem? Oh hallgasd meg a vallomásom És jöjj el, jöjj el énvelem! De nem! E vallomással, érzem, Örökké adós maradok És ti örökké búsak lesztek, Ti édes szerelmes dalok! Az érzelmek kimutatását fölöttébb rosszalló viktoriánus korban a szerelmesek nyomdában előállított kártyákkal üzentek, a szokás elterjedését az alacsony postai tarifák is elősegítették.
Juhász Gyula: Szerelem? "Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat! Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem! " Edina Kulcsar ❤️
Ezen kívül a Trojka Színházi Társulás Cseresznyéskert és Silence Book című előadásaiban is szerepet vállalt. Előbbinek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben adott otthont, míg utóbbit a Hold 21 HPS Kultúrszalonban mutatták be. A nyár folyamán az Újszegedi Szabadtéri Színpad Don Juan -előadásában is feltűnt: a meggyilkolt Kormányzót és kőszobrát formálta majd meg O. Horváth Sári és Herczeg T. Tamás rendezésében.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Juhász Gyula 1919 Szerelem? Teljes szövegű keresés Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat! Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
Hamarosan már a gyerekek is küldtek üzeneteket szüleiknek, tanítóiknak, a felnőttek hozzátartozóiknak, barátaiknak. Az első ismert Bálint-napi üdvözlőkártya a British Múzeumban látható. Először, 1840-ben Esther Holland dobott piacra nagykereskedelmi méretekben képeslapot az Egyesült Államokban, ezért nevezik őt "a valentine-ok anyjának". Bár a Bálint-nap egyre több országban vált közkedvelt ünneppé, legnagyobb kultusza az angolszász területeken, valamint Franciaországban és Belgiumban van, ahol Bálintot, avagy Valentint a különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjének tartják. Ezen a napon Amerikában – a becslések szerint – egymilliárd kártya indul útjára, ez a karácsony utáni második legnagyobb forgalmú időszak a postán. A szerelmesek napjáról szerte a világon megemlékeznek: Dél-Koreában és Japánban például csak a nők adnak ajándékot, a férfiak mindezt a "Fehér napon" viszonozzák. 2011-ben Peruban munkaszüneti nappá nyilvánították február 14-ét. Az olaszországi Terni városában hagyomány, hogy a szerelmesek napjának előestéjén egész Itáliából érkeznek ide párok, és a város bazilikájában, San Valentino sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket.
Ám ami világszerte hasonló: az ünnep alkalmával a virágárusok és az ajándéktárgy-kereskedők engesztelhetetlen harcot vívnak a vevők pénztárcájáért. Ma már persze a képeslapok mellett, sőt inkább helyett sms-ek, e-mailek, facebook-üzenetek színes forgataga kell útra.
Bálint megtagadta a rendelet teljesítését, titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték. Egy másik legenda úgy tartja, azért végezték ki, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált hozó börtönt. A legelterjedtebb történet szerint Bálint maga küldte az első üzenetet: amikor hite miatt börtönbe vetették, visszaadta a börtönőr vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet írt neki, amelyet így írt alá: "A Te Valentinod. " A közhiedelemmel ellentétben egyik Valentinus személye, élete sem hozható közvetlen kapcsolatba a Bálint-napi szokásokkal, az viszont feltehető, hogy megünneplésében szerepet játszhatott a pogány Lupercalia "keresztényesítése". A "levélíró" Bálintot 489-ben Gelasius pápa avatta szentté, ugyanakkor betiltotta a régi római szerelmi "lottó" szokását. Több száz évvel későbbről adatolható egy Valentin-naphoz kötődő "börtönüzenet", amelyet az agincourt-i csata után angol fogságba esett, a londoni Towerben raboskodó Charles orleansi herceg küldött feleségének 1415-ben.
Jó pár éves már az a reklámfilm, amelyben Kulka János Juhász Gyula: Szerelem? című költeményét adja elő. A lírai hangulatú videóban a színművész egy teát készít magának, és miközben kortyolgatja, a távolba réved. Ritka jól sikerült film, amit újra és újra el kell indítsunk elölről, hogy így még egy kicsit kifeszíthessük a pillanatot. Juhász Gyula: Szerelem? Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat! Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem! Kulka Jánost jelenleg három előadásban is láthatja a közönség színpadon. A 2016 áprilisában stroke-ot kapott színművész lábadozása szerencsésen alakult, színpadi visszatérésére idén januárban kerülhetett sor: a Dollár Papa Gyermekei nevű független alkotói csoport Árvácska című előadásának egyik néma szerepében lépett újra a közönség elé.
A pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyománya egyaránt nyomot hagyott benne. A korai társadalmakban a termékenység ünnepe szorosan kötődött a természeti jelenségekhez. Február közepe a madarak párosodási időszakának kezdete a mérsékelt égövön, talán ez a megfigyelés szolgálhatott a hiedelem alapjául, hogy ez a nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a Faunus istennek (a mezőkön legelésző nyáj istenének) szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet. Ezen az éjszakán a fiatal nők felírták és egy kerámiakorsóba helyezték nevüket, a férfiak húztak, és az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész életükre együtt maradtak. A katolikus egyház legalább három különböző Bálint (Valentin, Valentinus) nevű szent vértanút tart nyilván. Az egyik történet szerint Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268-270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, hogy az egyedülállók a családosoknál jobb katonák.