Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
A Barcaság csángó-magyar falvait mutatjuk be földrajzi, történelmi, néprajzi szempontból, így nemcsak környezetüket ismerhetjük meg, hanem az itt élők népszokásait is, hagyományait, írott és hallott történetüket, végigkövethetjük sorsaikat, bebarangolhatjuk térben és időben is világjaikat. A Kárpát-kanyar hegyei – Királykő, Bucsecs, Keresztény-havas, Nagy-kőhavas, Csukás -, a Barca-mező valamint a Tatrang, Tömös, Olt folyók határolta vidék falvainak megismerése nagy élményt jelenhet az idelátogatónak.
1918. október 31-én győzött a polgári forradalom és kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1919 márciusában a kommunisták kerültek hatalomra, kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúrát terror és zűrzavar, majd külső támadás (cseh és román) követte. Magyarország 1920-ban kénytelen volt aláírni a trianoni békeszerződést, amely során az ország területének több mint kétharmadát elcsatolták. A második világháború után, 1946. február 1-jén kiáltották ki ismét a Magyar Köztársaságot, az 1947-ben Párizsban aláírt békeszerződés pedig lényegében visszaállította a trianoni határokat. Magyarország, a többi szovjetek által felszabadított és egyben megszállt szomszédos országhoz hasonlóan, a Szovjetunió irányítása alá került. 1948-tól pedig teljessé vált a kommunisták uralma. Az ország neve az 1949-ben életbe lépett alkotmány szerint Magyar Népköztársaság lett. A hatalomra került kommunisták sztálini típusú proletárdiktatúrái és személyi kultuszt vezettek be. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a szovjet hadsereg leverte.
A legkeletibb és legnyugatibb település közötti távolság légvonalban 525 km. Tudod-e melyik hazánk legmagasabb pontján fekvő települése? És azt, hogy melyik a legkisebb? És azt vajon tudod-e, melyik két település fekszik egymástól a legmesszebb? Melyik a legkeletibb és melyik a legnyugatibb település? Ez utóbbi kérdésnek néztünk most utána. Hazán legkeletibb települése a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Fehérgyarmati járásban található Garbolc község. Magyarország-Románia-Ukrajna hármashatáránál fekszik, a Túr folyó mentén. Már az 1344-es oklevelekben is szerepel a neve, igaz, akkoriban Garbolcznak írták. A település a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult, majd az újból felépült falu 1787-ben egy tűzvész martaléka lett. Ezután, 1832-ben telepedett új helyre. Garbolcot 1970 májusában a zöldár sem kímélte. Ekkor sok falusi elhagyta a települést, így 1980-ra 193 főre csökkent a népesség. Jelenleg 140-150 fő él a községben, aminek határában található Magyarország legkeletibb pontja, helyét emlékoszloppal is megjelöltek.