Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Ettől a szabálytól érvényesen eltérni nem lehet. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszonya a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. HALMAI ILDIKÓ
Ha úgy kéri, hogy egyszer 4 nap és egyszer 3 nap, akkor is kötelező így kiadni. De kétszer 2 nap és egyszer 3 nap már nem kötelező a munkáltatónak. Persze ez nem jelenti azt, hogy így nem egyezhet bele, de a törvény nem kötelezi rá. Mikor kell szólni, ha szabadságra mennénk? Minél előbb, annál jobb, de persze a szabadság kiadás nem fajulhat egy székfoglalós játékká. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal jeleznünk kell az igényt, hogy szabadságra mennénk. Ez azonban igaz a munkáltatóra is, ő is köteles 15 nappal korábban jelezni, hogy mikor ad ki szabadságot. Mennyi szabadságot vehetünk ki egyben? A törvény ezt ilyen formában nem határozza meg, leginkább a felek döntik el, hogy milyen hosszú legyen egy-egy szabadsággal töltött idő. Van azonban mégis valami, ami segít, hogy hosszabb távra is tervezzünk. A jogszabály ugyanis azt előírja, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy "a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. "
Más jogszabály (például a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény) másként is rendelkezhet az alap- és pótszabadságok mértékéről, de az eltérően megállapított szabadság nem lehet kevesebb a munka törvénykönyvében rögzítettnél. A szabadságok kiadásának rendjéről a Munka törvénykönyve 134-135. paragrafusai határoznak. A munkavállaló előzetes meghallgatása után szabadságterv készül és a szabadság kiadásának időpontját alapján a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Nem élhet a munkavállaló a munkaviszony első három hónapjában a szabadság időpontjának meghatározási lehetőségével, de ettől a korlátozástól eltekintve az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló rendelkezhet (természetesen a 15 napos bejelentési idő betartásával). A szabadságot főszabályként az esedékességének évében kell kiadni.
A nyári szabadságolási szezont követően, az év végéhez közeledve a munkáltatóknak időszerű átvilágítaniuk, hogy munkavállalóik hol tartanak az ez évi szabadságuk kiadásában, meg kell tervezniük a fennmaradó szabadságok kiadását. Jelen bejegyzésünkben a szabadságok tervezésének fontosságára szeretnénk felhívni figyelmüket. Milyen szabályokat kell szem előtt tartaniuk? Az Alaptörvény biztosítja minden munkavállaló részére a fizetett szabadsághoz való jogot, a részletszabályokat pedig a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A szabadságot minden esetben a munkáltató köteles kiadni. A kiadás előtt előzetesen meg kell hallgatnia a munkavállalót, de a munkavállaló kérései általános jelleggel nem kötik a szabadság kiadásával kapcsolatban. A munkavállaló 7 munkanap szabadság kivételére jogosult – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, az általa meghatározott időpontban. Ezt arányosan kell figyelembe venni, amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött, vagy szűnt meg.
A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki - emelte ki a munkajogász – írja a Kisalföld. A rendes évi szabadság kiadása a munkaadó feladata, de a munkavállalót is megilletik jogosultságok – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából. A dolgozó mindössze évi 7 nap kivételéről dönthet és megmaradt szabadságát is csak kivételes esetben viheti át a következő évre. Biztonságban viszont még akkor sem érezheti magát teljesen, ha már elutazott: főnöke a törvény által meghatározott kivételes esetekben akár haza is rendelheti. Tavasszal az előrelátók már elkezdik a nyaralás megtervezését, egyeztetik az időpontokat a családdal, barátokkal és akár előleget is befizetnek a nyári utazásra. Igen ám, de biztosan számíthatunk-e arra, hogy a főnökünk akkor biztosítja a szabadnapokat, amikor mi utazni szeretnénk? És megteheti-e vajon, hogy az utolsó pillanatban mégsem engedélyezi a szabadságot, vagy éppen behívja dolgozni a beosztottjait? A hatályos Munka Törvénykönyve adja meg a választ, ami – összhangban a kódex sok egyéb rendelkezésével – többnyire a munkáltató érdekét helyezi előtérbe.
Ha pedig nagycsaládos, akkor összesen hét nap szabadságra jogosult. A vak munkavállalónak évenként plusz öt szabadság jár, a földalatti vagy sugárzásnak kitett munkahelyen tevékenykedőknek pedig szintén öttel nő az éves szabadnapkeretük. Ha a munkavállaló még nem egy teljes éve dolgozik a cégnél, akkor időarányosan adható ki a szabadsága. Próbaidő alatt hogyan vehetjük ki? Jár szabadság a próbaidő alatt is, ám akkor a munkaadó határozza meg, hogy mikor engedi el a dolgozót, ő nem kérhet pihenőnapokat. Tehát ha a vezető előre kikötötte a munkaszerződésben, hogy a próbaidő alatt nem küldi szabadságra az új kollégát, akkor csak ennek leteltével kérhet szabit. A négyórás dolgozók is ugyanannyi szabadságot kapnak? Ugyanazok a jogszabályok érvényesek a négyórás munkaerőre, mint a nyolcórásra. Tehát ugyanannyi nap szabadság jár az előbbieknek is. A különbség csak annyi, hogy míg egy nap szabadságra a teljes munkaidős dolgozó nyolc óra bérét kapja meg, addig a négyórás a négy órának megfelelőt.
A frissen elbocsátott dolgozó pedig ezután úgy mehet szabadságra, ahogy kedve tartja. Forrás: Kisalföld
Azonban itt sem korlátlan a döntési joguk, ugyanis a munkáltató vissza is utasíthatja, hogy azt úgy adja ki, ahogy a munkavállaló kérte. Például, ha a dolgozó hétszer egy napot szeretne kivenni, azt nem, de ha legfeljebb két részletben szándékozik kivenni, mint például egyszer 3 nap és egyszer 4 nap, akkor azt már köteles engedélyeznie. Mi fontos még? Egyaránt a munkáltatónak és a munkavállalónak is kötelessége 15 nappal a szabadság tervezett megkezdése előtt jeleznie igényét, vagy esetleges engedélyét a másik félnek. Egy biztos, a Munka Törvénykönyve szerint "A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. " Arról azonban nincs törvényi rendelkezés, hogy a szabadnapokból egyszerre mennyit használhat fel a munkavállaló maximálisan.
Ez azonban nem 14 nap szabadság kiadását jelenti, "a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap" is figyelembe vehető a 14 napos pihinél. Egy biztos: szabadságra megyünk Bár nem az összes szabadságunkról döntünk dolgozóként, azért az az egy biztos, hogy a szabadság kiadása kötelező az adott évben. Ettől van néhány kivétel, de a fő szabály ez. Vagyis szabadságra biztos, hogy minden évben mennünk kell és mehetünk is. A szabadsággal kapcsolatos összes információt megismerheted a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent érthető nyelven online tudásprogramunkból. A részleteket itt találod. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A fennmaradó egynegyed résszel az alkalmazott gazdálkodhat, és ezt 15 nappal a tervezett kivétel előtt be kell jelentenie. Így egy évi 20 napos "kerettel" bíró személy csak öt napjáról dönthet. Átvihető a következő évre? A szabadság célja a pihenés: a szakemberek szerint egy dolgozónak 10 nap – azaz két hét megszakítás nélkül – szükséges ahhoz, hogy regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra "hasznát vegye" a cég. Éppen ezért nem lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem a cég köteles az esedékesség évében kiadni. Persze lehetnek kivételek: korábban a következő év június 30-áig tologathatták, a 2007-es törvénymódosítás szerint azonban ez az időpont néhány hónappal "visszacsúszott", a határidő március 31. lett. Egyébként is csak a rendes szabadság egynegyedét lehetett áttolni. Mikor válthatjuk pénzre a szabadságot? A magyar törvények nem teszik lehetővé a szabadság pénzre váltását. Felmondás vagy elbocsátás esetén a felmondási idő azon részére, mely alól a munkáltató nem mentette fel a dolgozót, kivehető a szabadság időarányos része.