Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
törvény (a továbbiakban: Tbj. ) 4. § 21. 1. és 21.
Függetlenül attól, hogy a megbízásos ügyvezetői tevékenységre tekintettel részesül-e díjazásban főállású kisadózónak minősül, mivel a Katv. 2. § 8. pontjának a) pontja szerinti feltétel nem teljesül. Abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését legalább heti 36 órás munkaviszonyban látja el, akkor biztosítási jogviszonya a munkaviszonyra tekintettel jön létre és kisadózóként nem minősül főállásúnak, azaz 25 ezer forint a tételes adó mértéke. Azonban, ha a munkaviszonya nem éri el a heti 36 órát, akkor főállású kisadózóként kötelezett a tételes adó megfizetésére. Kisadózó tagsági jogviszonyt létesít a gazdasági társaságban Amennyiben a kisadózó vállalkozó tagsági jogviszonyt létesít egy gazdasági társaságban, de sem személyes közreműködést, sem ügyvezetői tevékenységet nem lát el a tag, akkor biztosítási jogviszony és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Abban az esetben viszont, ha a kisadózó vállalkozó tagja egy gazdasági társaságnak és ezen társaság ügyvezetését is ellátja, úgy figyelemmel kell lenni a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.
Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki. Egymillió forint éves összeget meghaladó számlák esetén a törvény felállít egy olyan vélelmet, hogy a kisadózó és számla befogadója között munkaviszony áll fenn. Katatörvény 14. § (2) (2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. E szerint egy adóhatósági ellenőrzés kiindulásként vélelmezi a munkaviszonyt, de ezt az adózónak joga van megdönteni. A bizonyítás tehát a kisadózó vállalkozót terheli! Az 1 millió forintos bevétel számítása során egy személynek kell tekinteni a kisadózó vállalkozással üzleti kapcsolatban álló személyt és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket. A vélelem megdönthető - Adóhatóság szempontjai Az Adóhatóság az alábbi szempontok közül egynél több -azaz legalább kettő- megvalósulása esetén állapítja meg, hogy a jogviszony nem burkolt foglalkoztatás: 1.
A másodlagos minősítő jegyek emellett a kétséges esetekben segítették a hatóságokat a tényállás egyértelmű megállapításában. Másodlagos minősítő jegyek az irányítási, utasítási és ellenőrzési jog megléte és gyakorlása, a munkavégzés időtartamának és a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helyének kijelölése, az elvégzett munka rendszeres, periodikus díjazása, a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása, a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek kötelező biztosítása, valamint a szerződés írásba foglalásának érvényességi kellékként való figyelembevétele. "A minősítő jegyek mentén történő vizsgálat ma is sajátja a munkaügyi hatóságnak, az adóhatóság azonban a vizsgálat lefolytatására a kata szabályait rögzítő törvény rendelkezéseit köteles alkalmazni" – hangsúlyozza a szakértő. A jogszabály értelmében az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adózó (az egyéni vállalkozónak nem minősülő magányszemélyek és a kata alanyai, azaz a kisadózók kivételével) évente kötelesek adatot szolgáltatni az adóhatóság részére azokról a velük jogviszonyban álló kisadózókról, akik részükre egymillió forintot meghaladó összegben állítottak ki számlát.
Ebben kérnék szakmai véleményt! 2019. 01. 22. Ügyvezetői megbízás és marketingszolgáltatás Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági esemény kapcsán szeretném megkérdezni a véleményét. "A" Kft. piaci részesedésének növelése érdekében "B" Kft. egy üzletágát, hozzá kapcsolódó készletét, eszközeit megvásárolta "B" Kft. -től. emellett "B" Kft. ügyvezetőjét bízta meg az "A" Kft. ügyvezetői feladatával, megbízási jogviszonyban, munkabér vagy ellentételezés nélkül. szerződést kötött "B" üzletviteli tanácsadás, marketing tanácsadás, piackutatás ellátására, amiért havi fix összegű megbízási díjat fizetett "A" cég "B" cégnek. "A" cég a kiállított számlákat igénybe vett szolgáltatásként könyvelte le, azzal társasági adó alapján csökkentette, egyéb adót, járulékot utána nem fizetett. "B" cég ügyvezetője közeli hozzátartozóival együtt 100 százalékban tulajdonolják "B" céget. "B" cég székhelye a szerződés időszakában megegyezik "A" cég székhelyével. A két fél között létrejött szerződés semmilyen konkrétumot, elérendő célt, mérhető eredményt nem támaszt elvárásként a szolgáltatások kapcsán, és öt éves időtartamra köttetett, teljesítési igazolás, egyéb dokumentáció az elvégzett szolgáltatásról nem fellelhető.
Folyamatosan nő a katás, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozók száma: mind több cég él azzal a lehetőséggel, hogy alkalmazott felvétele helyett katással szerződik egy-egy feladatra. Számos esetben csak a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság ellenőrzése nyomán derül azonban ki, hogy nem jártak el körültekintően, amely tévedés jelentős mértékű bírság kiszabását eredményezheti. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőinek segítségével azokat a szempontokat gyűjtöttük össze, amelyekkel a kellemetlen meglepetések megelőzhetők. A helyzet tisztázásához célszerű áttekinteni azokat a szempontokat, amelyek segítik a cégeket a tényleges jogviszonynak megfelelő helyes szerződés megkötésében, majd az annak megfelelő eljárásban – hívta fel a figyelmet dr. Solt István, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A tartalom minősít, nem az elnevezés A hivatalok persze nem ok nélkül vizsgálják, hogy az adott tevékenységet milyen jogviszony keretében látják el a cégnél, hiszen számottevő különbségek adódnak a jogviszonyhoz kapcsolódó közterhekben.