Dr Zámbó László Magánrendelés Hatvan
Kérjük, iratkozz fel hírlevelünkre és értesítünk Szeretnék hírlevelet kapni emailben, illetve a fogyasztási szokásaimnak megfelelő, személyre szabott ajánlásokat és üzeneteket az HBO-tól. Subscribe Now
Halálra ítéltek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért Martfűn, 1957-ben. Hét évvel később azonban ismét egymást követik a megrázó halálesetek. A forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. Egy országban, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, egyre több az áldozat. A kirendelt fiatal ügyésznek minden kitartására szükség lesz, ha le akarja leplezni a rettegő kisváros kíméletlen ragadozóját.
színes magyar játékfilm, 2016, rendező, forgatókönyvíró: Sopsits Árpád operatőr: Szabó Gábor, vágó: Kovács Zoltán, zeneszerző: Moldvai Márk, főszereplők: Anger Zsolt, Trill Zsolt, Hajduk Károly, Balsai Mónika, Szamosi Zsófi, Réthelyi András, 116 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? 1957-ben, Martfű határában brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy fiatal nőt. Egyik munkatársát, Réti Ákost (Jászberényi Gábor) gyanúsítják, aki némi rendőrségi ráhatást követően beismerő vallomást tesz. Az akasztófát csak azért kerüli el, mert az ítéletet másodfokon életfogytiglanira változtatják. Hét évvel később újabb gyilkosságok történnek a környéken, hasonló körülmények közt. Az ügyre ráállított fiatal nyomozóügyész arra gyanakszik, hogy egyetlen tettes van csak, a szálak pedig az első martfűi gyilkosságig vezetnek. A Réti elítélésében közreműködő rendőr (Anger Zsolt) és ügyész (Trill Zsolt) joggal tartanak attól, hogy kiderül, annak idején egy ártatlan embert juttattak börtönbe.
Értékelés: 309 szavazatból Halálra ítéltek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért Martfűn, 1957-ben. Hét évvel később azonban ismét egymást követik a megrázó halálesetek. A forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. Egy országban, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, egyre több az áldozat. A kirendelt fiatal ügyésznek minden kitartására szükség lesz, ha le akarja leplezni a rettegő kisváros kíméletlen ragadozóját. Bemutató dátuma: 2016. november 10. Forgalmazó: Big Bang Media Stáblista:
Tudtad? Kovács Péter, az igazi martfűi rém azt vallotta, hogy 1957 júliusában a martfűi moziban megnézett egy argentin filmet, amelynek az egyik jelenetében egy férfi egy nővel erőszakoskodott, és a látottak felizgatták. Mivel A martfűi rém alkotói nem tudták megszerezni az eredeti képsorokat, készítettek egy saját verziót, ezt nézi otthon a gyilkost alakító Hajduk Károly.
Sopsits a történelmi-politikai háttér bemutatásával sem marad adós. Értelmezése szerint a felelősség jelentős része a rezsimet vakon kiszolgáló nyomozókat és ügyészeket terheli, akik az 1956-os forradalmat követő megtorlások után – vélt vagy valós felső nyomásra – be akarták bizonyítani, hogy az új vezetés képes megteremteni és fenntartani a közbiztonságot. A filmben az egyik politikai potentát nyíltan ki is mondja: "Ebben az országban nincsenek sorozatgyilkosok! " jelezve, hogy a szocializmus önképével nem fér össze az ilyen bestiális bűnök létezése. Hogyan készült? Sopsitsot már a hetvenes–nyolcvanas évek óta foglalkoztatta a martfűi rém története, de a rendszerváltás előtt az ügy politikai vonatkozásai miatt esélye sem lett volna elkészíteni a filmet. A kilencvenes években a gyilkos 156 oldalas vallomása mellett több ezer oldalnyi bírósági és rendőrségi jegyzőkönyvet olvasott át, fotókat készített a tetthelyekről, és szemtanúkkal is beszélt. Először sorozatként szerette volna feldolgozni a történetet, de az explicit erőszakjelenetek miatt nem tudta elfogadtatni a tervet.
Mitől különleges? A megtörtént bűntények feldolgozása mindig hálás feladat, különösen akkor, ha az eset széles körben ismert, és az alkotóknak elsőként sikerült megfilmesíteniük – a nehézségek is ebből, a felfokozott elvárásokból fakadhatnak. Sopsits Árpád régi tervét valósította meg, amikor a sajtóban martfűi rémként emlegetett Kovács Péter gyilkosságsorozatát próbálta a lehető legnagyobb alapossággal bemutatni. A rendező már legelső filmjében, a Céllövöldében is egy megtörtént bűnügyet – apagyilkosságot – dolgozott fel, középpontban ugyanazzal a kérdéssel: hogyan jut el valaki odáig, hogy emberéleteket oltson ki? A martfűi rém annyiban tér el ettől – és minden korábbi Sopsits-rendezéstől –, hogy a szabványos műfaji filmek szerkezetét követi. A történet három szálon fut, az ártatlanul bebörtönzött Réti kálváriája mellett a valódi gyilkos rémtetteit (Hajduk Károly) és a nyomozati munkát is követhetjük. Az erőszakjelenetek a magyar filmekhez képest szokatlanul nyíltak, de semmiképp sem öncélúak, és a vonatkozó képsorok feszültségépítése is a legjobb pszichothrillerekéit idézi.